Vénás megbetegedések akkor alakulnak ki, amikor az elégtelen testmozgás miatt a vékony vénafal már önmagában nem képes a vénában lévő vér visszaszállítására a szívbe a gravitációs erőkkel szemben. A vénás vér az izomzat és a vénabillentyűk összerendezett működésének segítségével jut vissza a szívbe.
Az elégtelen testmozgás csökkenti vagy megszünteti az izomzat pumpáló hatását a vénafalra, ami megnehezíti a vér visszaáramlását a szív felé. Ez és a vénafal károsodása billentyűelégtelenséghez vezet, amit keringési zavarnak hívunk.
A keringési zavar kialakulásakor a vénás nyomás nagymértékben megemelkedik, a vékony vénafal nem kap elegendő támasztékot a gyenge kötőszövettől (izomszövettől), és létrejön a visszértágulat (rizikófaktorok: elégtelen testmozgás, túlsúly, egyoldalú megterhelés, terhesség). A kóros visszértágulat azt eredményezi, hogy a billentyűk nem záródnak tökéletesen, és ez vénás pangást eredményez. A kóros áramlási viszonyok növelik a vénás nyomást, ami tovább fokozza a vénafal károsodását.
A vénafal károsodása és a vénás keringési zavar fennállása hosszabb idő után a krónikus vénás elégtelenség klinikai tüneteihez vezet. Ezek:
- a vénás pangást jellemző „nehéz láb“,
- fájdalom a végtagban,
- izomgörcsök,
- visszértágulat,
- lábszárfekély.
A keringési zavar kezelése
A vénás pangás megszüntetésére alkalmazott kezelés különböző módszerek kombinációja lehet. Egyéni elbírálás alapján műtéti beavatkozás is szóba jöhet, melyet gyógyszeres kezelés egészít ki. A bázisterápia azonban minden esetben a kompressziós kezelés, amely leghatékonyabb és legkényelmesebb módja a kompressziós harisnya rendszeres viselése.
A harisnya által kívülről kifejtett megfelelő mértékű nyomás hat a kötőszövetre, a kötőszövetnek a vékony vénafalra gyakorolt nyomása következtében szűkül a kórosan tágult véna, ezáltal megszűnik a billentyűelégtelenség, érvényesül az izompumpa hatása, és a vér áramlása biztosítottá válik a szív felé.